A sakkirodalom fénykora a XX. század. Itt a legjobb sakkjátékosok néhánya könyvek írói is voltak ,ilyen például Maróczy Géza ,Barcza Gedeon ,vagy Adorján András. Más játékosok is neves könyveket
szereztek nemcsak a legjobbak:ilyen példaként dr. Asztalos Lajos ,dr. Bán Jenő ,és Kállai Gábor. Voltak
akik nem oktató jellegű könyveikkel lettek híresek ,inkább a sakktörténeti írásaikal ,ilyen Bottlik Iván és
Földeák Árpád ,vagy komoly hangulatú könyvei tették híressé dr. Gelenczei Emilt. Híres feladványszerzőink irodalma is színvonalas volt. Ilyen híres könyvíró volt példaként: Bakcsi György aki eléggé vidám hangulatban írta könyveit.
Eddig sakk-könyv íróinkat ismertettem ,most viszont néhány híres művet mutatok be.
Első ilyen mű Maróczy Gézától az 1909-ben megjelent Paul Morphyről szóló könyv. Maróczy második fénykora amelyben tankönyveivel vált híressé 1940-1943-ig terjedt.
Több tornáról ,mint az 1925-ös Debreceni versenyről ,írtak könyveket ,beszámolókat. Ezeket híres játékosok írták németül.
Tóth László a Magyar Sakkvilág szerkesztője 1932-ben két sorozatot adott ki a Magyar Sakkvilág könyvtárát és a -német könyvtárát. 1938-1942 közt szöveg nélküli játszmagyűjteményeket adott ki. Chalupetzky Ferenccel két közös könyvük volt: Capablanca és a Capablanca veszít.
A II. világháború után a Magyar Sakkszövetség könyvtára lett híres. 1975-1996-ig a Magyar Sakktörténet négy kötete jelentett egy új színvonalas vállalkozást. |